Keresés: adot

Szili Katalin miniszterelnöki megbízott hivatalos látogatást tett Londonban 2018. március 22-24. között.
 
Szili Katalin miniszterelnöki megbízott találkozott az Egyesült Királyságban munkát végző magyar pedagógus vezetőkkel, valamint ellátogatott a Montágh Imre Southendi Magyar Óvodába és Iskolába, ahol megtekintette az iskolai foglalkozásokat és a közösség húsvéti műsorát. A miniszterelnöki megbízott beszélgetett a szülőkkel és a pedagógusokkal és köszönetet mondott nekik azért, hogy elősegítik, hogy a következő generáció megőrizze magyar identitását. Szili Katalin díszvendége volt a Szalay-Bobrovniczky Kristóf nagykövet és Arkady Józef Rzegocki lengyel nagykövet által a lengyel-magyar barátság napja alkalmából adott ünnepi vacsorának is, amelyen Bartosh Cichocki lengyel külügyi helyettes államtitkár is beszédet mondott.

A londoni magyar nagykövetség adott helyszínt a Századvég Alapítvány és a The Spectator közös konferenciájának, amely bemutatta a „Merre tart Európa?” című Project 28 közvéleménykutatás 2018-as eredményeit 2018. március 27-én.
 
A rendezvény házigazdája, a BBC ikonikus politikai riportere, Andrew Neil szerint a Századvég kutatása - melyben a Milward Brown csoport is aktív szerepet vállalt - évről évre fontos indikátora a körülöttünk zajló globális és európai eseményeknek és folyamatoknak.
Barthel-Rúzsa Zsolt, a Századvég Alapítvány elnöke nyitóbeszédében hangsúlyozta, hogy a 2004 után csatlakozott, főként kelet-közép-európai országok polgárai képviselik az egészséges optimizmust az Unióban, míg a nyugatiak látványosan lemondtak a reményről, hogy gyermekeik náluk magasabb életszínvonalat érjenek el. A kutatásból kiderül, hogy a migráció negatívan megítélt következményei hozzájárulnak e pesszimizmushoz.
Szájer József európai parlamenti képviselő, a néppárti frakció alelnöke vitaindító előadásában kiemelte: az Unió polgárainak megrendült a hite abban, hogy képesek-e befolyásolni az elit döntéseit. Kifejtette: míg Magyarországon nemzeti konzultációk során és egy népszavazáson keresztül is lehetőséget kaptak a választók véleményük kifejtésére a migráció, az identitás és nemzeti szuverenitás kérdésében, addig az uniós döntéshozatal továbbra is követi az elitvezérelt hagyományokat, ami növeli a szakadékot az elit és a választók között. A Project28 kutatás megmutatja, hogy Európa keleti és nyugati felének polgárai egy sor fontos kérdésben egyetértenetk, ezért a képviselő szerint a bizalom újraépítésére van szükség, ami viszont csakis egy a nemzeti identitásokra építő, nem pedig azokat háttérbe szorító modellben képzelhető el. A későbbiekben, külön kérdésre válaszolva Szájer József elmodta: a magyar politika célja, hogy a kétségtelenül létező népesedési problémákat ne a bevándorlás révén kezeljük, hanem családpolitikával. Válaszával a képviselő kivívta a teremben ülők hangos elismerését.
Az előadásokat követő panelbeszélgetés során Henry Newman, az Open Europe think-tank vezetője döbbenetesnek nevezte a tényt, hogy a jelek szerint Brexit nem készteti komolyabb önreflexióra a bent maradó elitek nagy részét. Szerinte a 2007-2008-ban kezdődött gazdasági válság következményei még mindig érzékelhetők az európai választók körében, manapság pedig, amint a kutatásból is kitűnik,  a biztonsági problémák hagynak mély nyomot a polgárok gondolkodásmódján, ezért az eliteknek is az ezekre adott válaszokban kell erősíteniük a bizalom megtartása vagy visszaszerzése érdekében. 
David Goodhart, a Policy Exchange szakembere a saját, The Road to Somewhere c. könyvében is bemutatott folyamatokra vezette vissza a kutatásban tükröződő lakossági vélekedéseket és hangulatot: a globalizáció egyenetlen társadalmi-gazdasági következményeire, valamint az abból hasznot húzni képes, globalizált elitek és a negatív következményei által jobban érintett tárdsadalmi csoportok közötti szakadékra. Goodhart szerint a bevándorlással kapcsolatos aggályok nem légből kapottak, hanem nagyon is racionálisak. A nemzeti szuverenitás és a transznacionalizmus közötti ellentétben pedig egy sikeres Brexit, vagyis az EU-n kívüli, de vele és a világ többi részével együttműködő Egyesült Királyság mutathat követendő példát.
Douglas Murray Spectator-szerkesztő szerint, akinek Európa furcsa halála című könyve nemrég magyar nyelven is megjelent, a fő kérdés az, hogy kié, illetve kiért van Európa: azokért, akik már itt vannak (ez a lakosság általános véleménye), vagy bárkiért, aki ide jön (ezt képviseli az elit egy része). Utóbbi esetben pedig jogosan merül fel az európai választókban, hogy ha Európa az egész világ rendelkezésére áll, akkor mi is lesz a "régi" európaiak otthona. Eközben az elit látványosan inkorrekt érveléssel (menekültek, munkaerőhiány stb.) igyekszik a választók torkán letuszkolni a milliónyi migráns befogadását. Murray szerint az EU vezetői egyfajta provinciális gondolkodással nem fogták fel, milyen különleges és egyedi hely a világban Európa, mely nem képes mindenkit válogatás nélkül befogadni. Ennek ékes bizonyítéka a közvélemény reakciója, mely a Project28 kutatásban is megmutatkozott - nem ártana tehát nagyobb figyelmet fordítani rá a döntéshozóknak.
A közvéleménykutatás 2018-as eredményei elérhetőek a következő linken: project28.eu

A londoni magyar nagykövetség adott helyet Dr. Cséfalvay Zoltán, Magyarország OECD és UNESCO melletti Állandó Képviselete vezetője „TECHtonic Shifts” című könyvének bemutatójához.

Dr. Cséfalvay Zoltán nagykövet úr felvezetőjét követően David Halpern, a Behavioural Insigths Team vezetőjének és Raffaella Tenconi, az ADA Economics Ltd vezetőjének részvételével panelbeszélgetés keretében osztották meg nézeteiket a technológiai átalakulás következtében várható kihívásokról.

Szolgáltatásbővítésünk részeként új időpontokat szabadítottunk fel az Önök számára útlevél, személyi igazolvány és anyakönyvezési ügyekben. Kérjük, keressék fel nagykövetségünk honlapját és az új időpontokra szóló foglalásukat azon keresztül tegyék meg.

Munkánkat és mások ügyintézését segítik elő azzal, ha az új időpont igénylését követően előző időpontfoglalásukat rögtön törlik a rendszerünkből. Ezt megtehetik az előző foglalásról küldött visszaigazoló e-mailünkben megadott törlési lehetőségre kattintva, vagy ha ilyen visszaigazolás nem érkezett, akkor törlési igényüket jelezhetik nekünk a konz.lon@mfa.gov.hu e-mail címre küldött levélben is.

Együttműködésüket hálásan köszönjük!

A londoni magyar nagykövetség konzuli hivatalának csapata

Kovács Zoltán a brit fővárosban tett egynapos útja során brit és nemzetközi újságírókkal, valamint a think tank szféra képviselőivel találkozott, illetve interjút adott brit TV hírműsoroknak.

A kormányszóvivő sajtóreggelin látta vendégül a brit és nemzetközi sajtó képviselőit, ahol ismertette a magyar kormány álláspontját a Sargentini-jelentés megszavazását követően, hangsúlyozva, hogy az elsősorban Magyarország migrációs álláspontja miatti politikai bosszúnak tekinthető, valamint válaszolt a 2019. évi EP választások kampányával kapcsolatban felmerült kérdésekre. Ezt követően interjút adott a Channel 4, az ITV, valamint a BBC World hírműsorainak.

Kovács Zoltán, a nemzetközi kommunikációért felelős államtitkár londoni hivatali útja során 2019. február 4-én az immár hagyományosnak tekinthető sajtóháttérbeszélgetés mellett nyilatkozott a BBC televíziónak, és látogatást tett a Guardian szerkesztőségében is.

Az egynapos program háttérbeszélgetéssel indult, melyen olyan brit és magyar újságírók vettek részt, mint a BBC News, a The Economist, az Economic Intelligence Unit, a Guardian, a The Daily Telegraph, a The Times, a Daily Mail, a The Sun és az MTI munkatársai. Ezt követően Kovács Zoltán interjút adott a BBC News Beyond 100 Days c műsorának, kifejtve, hogy az Európai Parlamenti választási kampány során a migráció kérdésköre központi szerepet fog betölteni.

Az államtitkár Frank Füredi magyar szociológussal és közéleti kommentátorral is tárgyalt, aki korábban kenti egyetem szociológia professzora volt Canterburyben. Végül a Guardian szerkesztőségi látogatás során Katherine Viner főszerkesztővel, illetve neves szerkesztőkkel és újságírókkal találkozott, akiket tájékoztatott a magyar kormányzati álláspont legfontosabb aktuális kérdéseiről.

2019. március 12-én a londoni magyar nagykövetség a lengyel és cseh nagykövetségekkel közös ünnepség keretében emlékezett meg a három ország NATO-hoz való csatlakozásának huszadik évfordulójáról. 

Az eseményre a londoni National Army Múzeumban került sor, ami ezzel egy időben a jubileumra emlékező magyar és lengyel tablókiállításnak is helyt adott. Magyarország a volt szocialista országok közül az elsők között csatlakozott a katonai szervezethez 1999-ben, a lakosság 85 százalékos támogatása mellett. Szalay-Bobrovniczky Kristóf nagykövet beszédében kiemelte: az Észak-Atlanti Szerződés Szervezete egyre fontosabbá válik, hiszen napjaink egyik legfontosabb kihívása még mindig az, hogy megőrizzük kontinensünk biztonságát, a kaotikus nemzetközi viszonyok és terrorcselekmények közepette. Nick Carter, a brit haderő vezérkari főnöke pedig hangsúlyozta a hasonlóan gondolkodó országok szövetségének és partnerségének jelentőségét a jelenlegi globális kihívásokra való reagálás érdekében, továbbá dicsérte a három ország által 20 évvel ezelőtt hozott történelmi döntést, hogy függetlenségüket a NATO családhoz való csatlakozással tegyék visszafordíthatatlanná. 

Takács Szabolcs, a Miniszterelnökség európai uniós politikák kialakításáért és koordinációjáért felelős államtitkára többnapos látogatást tett az Egyesült Királyságban, melynek legfőbb részeként több brit nagyvárosban lakossági tájékoztató fórumot tartott a Brexit kilépési folyamat utáni helyzetről. 

Az államtitkár először Londonban, majd az ezt követő két napon Edinburgh-ban, Manchesterben és Chesterben tartott tájékoztató fórumot az Európai Bizottság által szerződtetett brit jogi szakértő bevonásával. Ezzel kapcsolatosan Takács Szabolcs elmondta, hogy az Egyesült Királyságban élő magyarok szerzett jogainak védelme a legfontosabb, és bár üdvözli a brit kormány jelzését, hogy a megegyezés nélküli uniós kilépés esetén is garantálják a magyarok jogait, Magyarország a rendezett kilépésben érdekelt. 

Az államtitkár emellett több március 15-ei nemzeti ünnepi megemlékezésen is részt vett a szigetországban – így Londonban, Manchesterben és Chesterben –, illetve magas rangú brit politikusokkal, elemzőkkel és kutatóintézetek vezetőivel is tárgyalt. Találkozott többek között Rt Hon Sir Alan Duncan európai ügyekért felelős államtitkárral, akivel a kétoldalú kapcsolatokról tárgyaltak, továbbá Lord Callanan DExEU államtitkárral, illetve Bob Neill képviselővel, az Összparlamenti Magyar Baráti Tagozat elnökével is. A korábbi EU biztos Lord Hillel és az Európai Reformért Központ igazgatójával, Charles Granttel pedig olyan témákat érintettek, mint a Brexit-tárgyalások, az EP-választás és a migráció. 

Edinburgh-ban Takács Szabolcs Ben MacPherson EU-ügyekért és bevándorlásért felelős skót tartományi államtitkárral, valamint a Skóciáért felelős brit miniszter skóciai irodájának vezetőjével, Gillian McGregorral találkozott.

Londoni tartózkodása során a miniszterhelyettes még egy University College London által szervezett vitán is részt vett az EU reformjával kapcsolatosan, interjút adott a Sky News televíziónak, Manchesterben pedig a Kossuth emléktáblát is megkoszorúzta. 

Idén harmadik alkalommal rendeztük meg a lengyel-magyar barátság napi gálavacsoránkat, melynek ezúttal a londoni lengyel nagykövetséggel adott otthont. A nagyköveti köszöntők után az ünnepi beszédeket magyar részről Szalay-Bobrovniczky Vince, a Miniszterelnökség Civil és Társadalmi Kapcsolatokért Felelős helyettes-államtitkára, lengyel részről pedig Marcin Ociepa, a Vállalkozási és Technológiai Minisztérium helyettes-államtitkára mondta. A vacsora kulturális programját Balog Alexandra, a Royal Academy of Music fiatal zongoraművésze szolgáltatta, aki Bartók, Chopin és Paderewski darabokat adott elő. A felszolgált lengyel ételekről Red Benham ételszakértő, míg a magyar borokról Christopher Donaldson, a Royal Tokaji borszakértője beszélt.

Kovács Zoltán, a Miniszterelnöki Kabinetiroda nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkára, illetve a 2021-es Vadászati Világkiállítás kormánybiztosa Londonba látogatott.

A kormánybiztos látogatásának célja a 2021-es vadászati világkiállítás promótálása és tapasztalatcsere volt a lehetséges partnerekkel a British Association for Shooting and Conservation, a Countryside Alliance, a Vadászati Összpárti Parlamenti Csoport, a Game & Wildlife Conservation Trust and the British Shooting Show vezetőinek körében. Az államtitkár emellett interjút adott a Sky News csatorna All Out Politics című műsorának, ismertetve a magyar kormány migrációval és EP-választásokkal kapcsolatos politikáját, kiemelve a „Hungary Helps” programját, amelynek keretében a magyar kormány támogatásban részesít üldöztetésnek kitett külföldi keresztény közösségeket. Kovács Zoltán a londoni magyar nagykövetségen újságíróknak és elemzőknek tartott tájékoztatóján beszélt továbbá a Brexitről,  az EP-választásokról, valamint a közelmúltbéli magyarországi politikai és gazdasági fejleményekről, beleértve a kormány családpolitikai akciótervét.

Szalay-Bobrovniczky Kristóf nagykövet részt vett a „History of the Hungarian Constitution” című könyv bemutatóján a UCL School of Slavonic and East European Studies meghívásából.

A Dr. Thomas Lorman és Dr. Hörcher Ferenc által szerkesztett kötet az egyetlen könyv, amely angol nyelven mutatja be Magyarország alkotmányos identitásának történetét a középkortól kezdve, a Habsburg uralmon át a 2011-ben elfogadott Alaptörvényig.

A rendezvényen a nagykövet, Dr. Lorman, Dr. Hörcher, valamint Martyn Rady és Philip Barker professzorok a UCL diákjaival vitatták meg Magyarország régi alkotmányának történetét és mai jelentőségét. A nagykövet végül átadta az Alaptörvény angol nyelvű díszkiadását a School of Slavonic and East European Studies részére.

További információ a könyvről: https://www.bloomsbury.com/uk/a-history-of-the-hungarian-constitution-9781788312639/

Szalay-Bobrovniczky Kristóf nagykövet gálavacsorát adott a kétoldalú filmipari kapcsolatok további fejlesztése érdekében Sir Alexander Korda magyar származású brit filmproducer munkásságára reflektálva. Az eseményen felszólalt György László gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkár és Fülöp József kreatív iparért felelős miniszteri biztos.

Vendégeink voltak többek között Lord Julian Fellowes, Oscar-díjas forgatókönyvíró, rendező, producer; David Parfitt, Oscar-díjas producer; Rosie Alison, producer, Liz Barron producer, Barnaby Thompson, rendező, producer, az Ealing Studios tulajdonosa, Philip Knatchbull, a Curzon elnök-vezérigazgatója; valamint a brit filmipar további kimagasló alakjai. Az est folyamán a vendégek megismerhették Sir Alexander Korda életművét a Magyar Nemzeti Filmalap által összeállított dokumentumfilmen keresztül, a magyar filmipar eredményeit illetve a magyarországi filmforgatást támogató és ösztönző programjainkat.

A Miniszterelnöki Kabinetiroda nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkára a brit közélet és a sajtó képviselőinek tájékoztatását szolgáló látogatásra érkezett Londonba.

A sajtó képviselőinek elmondta: az Európai Tanács jövőbeli munkájának súlypontjai kapcsán Magyarország szilárdan képviselt álláspontja, hogy a migrációt megállítani kell, nem pedig kezelni. Emellett a tagállami szuverenitás tiszteletben tartása és a kettős mérce alkalmazásának megszüntetése is kiemelten fontos a magyar kormány számára. Az Európai Bizottság elnökének megválasztása körüli viták kapcsán leszögezte, hogy Magyarország sem Manfred Weber sem Frans Timmermans jelölését nem támogatja, továbbá hangsúlyozta, a döntési mechanizmus során a visegrádi országok véleménye megkerülhetetlen lesz.

A Financial Times szerkesztőségébe tett látogatása során vezető riporterek több témában is kérdezték az államtitkárt, köztük az EU fő pozícióinak betöltése, az EU többéves pénzügyi keretének tárgyalása és az illegális migráció elleni küzdelem kapcsán. Kovács Zoltán végül interjút adott a Channel 4 News esti híradójának is, amelyben kifejtette a magyar álláspontot a migráció és a Brexit tárgyalások kérdésében.

Az államtitkár látogatása során részt vett a Matthias Corvinus Collegium London Summit rendezvényén is.

Szalay-Bobrovniczky Kristóf nagykövet megnyitotta Kalocsai Dorottya festőművész ’Handle with Care’ kiállítását a londoni magyar nagykövetségen. 

A nagykövetség immár harmadik alkalommal nyújt lehetőséget egy fiatal magyar művésznek, hogy képeiket Londonban is bemutassák a közönségnek. A következő hónapokban a nagykövetség vendégei, a brit politikai, üzleti és kulturális élet szereplői tekinthetik meg a művész figyelemreméltó tehetségét.

A kiállított festmények hétköznapi tárgyakat mutatnak be, adott pillanatban és környezetben megfigyelve és értelmezve őket. A képek nagy sikert arattak az megnyitó résztvevői között.

2019. október 12-13-án megtartottuk az Hétvégi Magyar Iskolák II. Országos Oktatási Konferenciáját Londonban az Egyesült Királyságban működő hétvégi magyar iskolák pedagógusai számára.

A szombati programnak a nagykövetség, a vasárnapi előadásoknak pedig a Londoni Magyar Kulturális Központ adott helyszínt. A konferencia a Magyarok Angliai Országos Szövetségével együttműködésben jött létre, témája az együttműködési felületek, a tananyagfejlesztési lehetőségek és a Brexit hatása volt. A szakmai programra összesen 19 magyar iskolából érkezett a közel 70 résztvevő. A pedagógusok kiemelkedő szakmai munkáját igazolja az is, hogy tanfolyamaikon egyre több magyar diák vesz részt.

Az évente megrendezett nemzeti ünnepi fogadásnak idén a nagy presztízsű Travellers Club adott otthont, a kiemelt tematikájára figyelemmel, és a nagykövetségnek a Klub vezetőivel ápolt jó kapcsolatának köszönhetően pedig a Klub történetében először magyar lobogó díszítette az estére a London belvárosának exkluzív sugárútján fekvő épület homlokzatát. A rendezvényen 250-en vettek részt a brit kormányzati, politikai, gazdasági, kulturális és tudományos elit részéről, 1956-ban kivándorolt magyarok, a magyar szervezetek, diákszövetségek és egyházi közösségek vezetői, valamint a diplomáciai testület tagjai közül.

Szalay-Bobrovniczky Kristóf nagykövet köszöntőjében hangsúlyozta, idén kiemelten fontos Magyarország számára október 23-a, hiszen nem csak az 1956-os vértanúk előtt hajtunk fejet, hanem azt is ünnepeljük, hogy 1989-ben végre bekövetkezett az, amiért 33 évvel korábban harcoltak. A nagykövet felhívta rá a figyelmet, a jelen feladata eldönteni, hogy mire használjuk fel a szabadságunkat, és Magyarország úgy döntött demokráciát épít belőle, a saját módján. Egy olyan keresztény demokráciát, amely védi a szuverenitást, függetlenséget, nemzeti identitás, és a családot

Az est díszvendége, John O'Sullivan CBE, a Danube Institute elnöke beszédében történelmi áttekintést adott a 20. század Magyarországot érő „kemény és kegyetlen” történelmi eseményeiről, majd emléket állított az 1956-os forradalom és szabadságharc eseményeinek, amely kiváltotta a nyugati világ csodálatát és feltétel nélküli, univerzális elismerését. Ugyanakkor újabb 30 „zavaros” évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy 1956 ígéretei végre beteljesüljenek.

Az est fényét emelte a ’30 éve szabadon’ emlékév jegyében az MTI 1989-1990 között készült sajtófotóiból összeállított fotókiállítás is, amely lehetőséget nyújtott arra, hogy megismertessük a rendszerváltás eseményeit, valamint ezzel párhuzamosan aktuálpolitikai vonatkozások beemelésével bemutassuk az elmúlt 30 év eredményeit. 

Ezúton szeretnénk megköszönni a Travellers Clubnak, hogy vendégül látott minket, és hogy az egész napra ktűzte a magyar zászlót az épületre, ezzel tisztelegve 1956 és 1989 hőseinek. 

Gion Gábor pénzügyekért felelős államtitkár November 20-21 között Londonba látogatott, hogy a magyar gazdaságpolitikáról és üzleti környezetről egyeztessen pénzügyi szervezetek és hitelminősítők, illetve kutatóintézetek képviselőivel, mint például a Legatum Institute és ResPublica. Itt tartózkodása során felszólalt a JP Morgan CEE Investor Forum konferenciáján, valamint interjút adott a Sky News Ian King Live üzleti műsorában is.