Keresés: dasa

Kovács Zoltán kormányszóvivő 2017. október 23-án két napos hivatalos látogatásra érkezett Londonba.
Első napját a Chatham House éves konferenciáján kezdte, majd egy munkaebéddel folytatta, ahol prominens brit közéleti személyiségekkel tanácskozott, később pedig ellátogatott a The Economist hetilap szerkesztőségébe. Kovács Zoltán volt a londoni magyar nagykövetség által az 1956-os forradalom és szabadságharc 61. évfordulója alkalmából szervezett nemzeti ünnepi fogadás díszvendége.

Október 24-én a kormányszóvivő sajtóháttérbeszélgetésen tájékoztatta a megjelent brit újságírókat és magyar tudósítókat az aktuális magyar belpolitikai és gazdasági fejleményekről, beleértve a magyar kormány álláspontját az Európa jövőjéről folytatott gondolkodás és a bevándorlás kapcsán. Kovács Zoltán ezt követően kétoldalú találkozón vett részt James Slack-kel, Theresa May kormányfő szóvivőjével. A látogatást a kormányszóvivő a Channel 4 tévécsatorna hírműsorának adott interjúval zárta.

Altusz Kristóf, európai és amerikai kapcsolatokért felelős helyettes államtitkár hivatalos látogatásra utazott Londonba 2018. február 13-án.
A Miniszterelnöki Hivatalban, a Külügyminisztériumban és a Parlamentben folytatott tárgyalásai során kifejezte a magyar kormány támogatását egy “fair” Brexit iránt. Megbeszélésein továbbá egyeztetett a kétoldalú kapcsolatokról és más külpolitikai témákról.

http://www.kormany.hu/hu/kulgazdasagi-es-kulugyminiszterium/hirek/altusz-kristof-helyettes-allamtitkar-latogatasa-londonban

Kovács Zoltán kormányszóvivő hivatalos látogatásra érkezett Londonba 2018 március 5-én.
A kormányszóvivő tájékoztatta a brit újságírókat, valamint a nemzetközi és magyar tudósítókat az aktuális magyar politikai és gazdasági fejleményekről, köztük a közelgő parlamenti választásról, a migrációs politikáról, a Brexit tárgyalásokhoz kapcsolódó magyar prioritásokról és a magyar V4 elnökségről. Kovács Zoltán emellett találkozott partnereivel is, James Slack miniszterelnöki szóvivővel és Paul Harrison miniszterelnöki tanácsadóval. 

A magyar V4 elnökség részeként Szalay-Bobrovniczky Kristóf vendégül látta Greg Clark gazdasági, energiaügyi gazdasági, energiaügyi és ipari stratégiáért felelős minisztert 2018. március 19-én, hogy megbeszélést folytasson Csehország, Lengyelország és Szlovákia nagyköveteivel.

Az egyeztetés keretében az Egyesült Királyság új ipari stratégiájáról, a Brexit gazdaságra és az üzleti életre gyakorolt befolyásáról, valamint az energiapolitika legutóbbi fejleményeiről volt szó.

A londoni magyar nagykövetség adott helyszínt a Századvég Alapítvány és a The Spectator közös konferenciájának, amely bemutatta a „Merre tart Európa?” című Project 28 közvéleménykutatás 2018-as eredményeit 2018. március 27-én.
 
A rendezvény házigazdája, a BBC ikonikus politikai riportere, Andrew Neil szerint a Századvég kutatása - melyben a Milward Brown csoport is aktív szerepet vállalt - évről évre fontos indikátora a körülöttünk zajló globális és európai eseményeknek és folyamatoknak.
Barthel-Rúzsa Zsolt, a Századvég Alapítvány elnöke nyitóbeszédében hangsúlyozta, hogy a 2004 után csatlakozott, főként kelet-közép-európai országok polgárai képviselik az egészséges optimizmust az Unióban, míg a nyugatiak látványosan lemondtak a reményről, hogy gyermekeik náluk magasabb életszínvonalat érjenek el. A kutatásból kiderül, hogy a migráció negatívan megítélt következményei hozzájárulnak e pesszimizmushoz.
Szájer József európai parlamenti képviselő, a néppárti frakció alelnöke vitaindító előadásában kiemelte: az Unió polgárainak megrendült a hite abban, hogy képesek-e befolyásolni az elit döntéseit. Kifejtette: míg Magyarországon nemzeti konzultációk során és egy népszavazáson keresztül is lehetőséget kaptak a választók véleményük kifejtésére a migráció, az identitás és nemzeti szuverenitás kérdésében, addig az uniós döntéshozatal továbbra is követi az elitvezérelt hagyományokat, ami növeli a szakadékot az elit és a választók között. A Project28 kutatás megmutatja, hogy Európa keleti és nyugati felének polgárai egy sor fontos kérdésben egyetértenetk, ezért a képviselő szerint a bizalom újraépítésére van szükség, ami viszont csakis egy a nemzeti identitásokra építő, nem pedig azokat háttérbe szorító modellben képzelhető el. A későbbiekben, külön kérdésre válaszolva Szájer József elmodta: a magyar politika célja, hogy a kétségtelenül létező népesedési problémákat ne a bevándorlás révén kezeljük, hanem családpolitikával. Válaszával a képviselő kivívta a teremben ülők hangos elismerését.
Az előadásokat követő panelbeszélgetés során Henry Newman, az Open Europe think-tank vezetője döbbenetesnek nevezte a tényt, hogy a jelek szerint Brexit nem készteti komolyabb önreflexióra a bent maradó elitek nagy részét. Szerinte a 2007-2008-ban kezdődött gazdasági válság következményei még mindig érzékelhetők az európai választók körében, manapság pedig, amint a kutatásból is kitűnik,  a biztonsági problémák hagynak mély nyomot a polgárok gondolkodásmódján, ezért az eliteknek is az ezekre adott válaszokban kell erősíteniük a bizalom megtartása vagy visszaszerzése érdekében. 
David Goodhart, a Policy Exchange szakembere a saját, The Road to Somewhere c. könyvében is bemutatott folyamatokra vezette vissza a kutatásban tükröződő lakossági vélekedéseket és hangulatot: a globalizáció egyenetlen társadalmi-gazdasági következményeire, valamint az abból hasznot húzni képes, globalizált elitek és a negatív következményei által jobban érintett tárdsadalmi csoportok közötti szakadékra. Goodhart szerint a bevándorlással kapcsolatos aggályok nem légből kapottak, hanem nagyon is racionálisak. A nemzeti szuverenitás és a transznacionalizmus közötti ellentétben pedig egy sikeres Brexit, vagyis az EU-n kívüli, de vele és a világ többi részével együttműködő Egyesült Királyság mutathat követendő példát.
Douglas Murray Spectator-szerkesztő szerint, akinek Európa furcsa halála című könyve nemrég magyar nyelven is megjelent, a fő kérdés az, hogy kié, illetve kiért van Európa: azokért, akik már itt vannak (ez a lakosság általános véleménye), vagy bárkiért, aki ide jön (ezt képviseli az elit egy része). Utóbbi esetben pedig jogosan merül fel az európai választókban, hogy ha Európa az egész világ rendelkezésére áll, akkor mi is lesz a "régi" európaiak otthona. Eközben az elit látványosan inkorrekt érveléssel (menekültek, munkaerőhiány stb.) igyekszik a választók torkán letuszkolni a milliónyi migráns befogadását. Murray szerint az EU vezetői egyfajta provinciális gondolkodással nem fogták fel, milyen különleges és egyedi hely a világban Európa, mely nem képes mindenkit válogatás nélkül befogadni. Ennek ékes bizonyítéka a közvélemény reakciója, mely a Project28 kutatásban is megmutatkozott - nem ártana tehát nagyobb figyelmet fordítani rá a döntéshozóknak.
A közvéleménykutatás 2018-as eredményei elérhetőek a következő linken: project28.eu

A brit fővárosban a kilépési tárgyalások irányításáért felelős brit minisztérium vezetőjével, valamint a kabinetirodát vezető miniszterrel találkozott 2018. május 24-én.

Szijjártó Péter külgazdasági- és külügyminiszter 2018. május 24-i londoni látogatása során elsősorban a brit-magyar kapcsolatokról folytatott tárgyalásokat magas rangú kormányzati tisztviselőkkel, így találkozott többek között David Davisszel, a kilépési tárgyalások irányításáért felelős brit minisztérium vezetőjével a patinás Lancaster House-ban. A két miniszter a Brexit folyamat aktuális helyzetéről cserélt eszmét, David Davis pedig biztosította a magyar tárcavezetőt, hogy az Egyesült Királyság garantálni fogja az országban lévő magyarok jogait. Szijjártó Pétert ezt követően David Lidington, a kabinetirodát vezető miniszter fogadta a Whitehallban, akivel az európai politikai fejleményeket, illetve a két ország kapcsolatainak részleteit tárgyalták meg. Szijjártó Péter szigetországbéli látogatását az Oxfordi Egyetemen folytatta, ahol az Oxford Union hagyományos vitaestjén vett részt. 

Szijjártó Péter miniszter egynapos látogatásra érkezett Londonba, ahol a honvédelmi, illetve vállalkozás- és energiaügyi, valamint ipari stratégiáért felelős miniszterekkel találkozott, majd Magyarország V4 elnökségének lezárásaként a külpolitikai kihívásokról tartott előadást az impozáns Királyi Külügyi Intézetben.

A magasrangú politikusokkal való találkozók előtt a miniszter a visegrádi országok (V4) tőzsdei vezetőinek bemutatkozó fórumán is részt vett a Londoni Értéktőzsdén. Az eseményen elmondta: az Európai Unió növekedésének motorjává egyre inkább Közép-Európa, azon belül is a V4 együttműködés válik.

Ezt követően Gavin Williamson védelmi miniszterrel, majd Greg Clark vállalkozás- és energiaügyi, valamint ipari stratégiáért felelős miniszterrel folytatott megbeszélést a kétoldalú kapcsolatok jövőjéről.

A programok között Szijjártó Péter az MTI-nek nyilatkozva elmondta: Magyarország kiemelt jelentőséget tulajdonít a Nagy-Britanniával folytatott biztonsági együttműködés fennmaradásának, tekintettel arra, hogy az EU nagyon komoly biztonsági típusú kihívások előtt áll, és ebben Nagy-Britannia hírszerzési-védelmi kapacitása nem hagyható figyelmen kívül.

A tárcavezető az este folyamán előadást tartott a Királyi Külügyi Intézetben (Chatham House), „Az európai- és külpolitikai kihívások, V4 szemszögből” címmel, majd éves gálavacsorán látta vendégül a 2016-ban megalapított UK-Hungary Busincess Council tagjait.

Szalay-Bobrovniczky Kristóf nagykövet 2018. július 11-én a londoni magyar nagykövetségen rendezett ünnepélyes rendezvény keretében átadta a Magyar Érdemrend Lovagkeresztje kitüntetést Norman Irons-nak, Magyarország edinburghi tiszteletbeli konzuljának.

A kitüntetést Norman Irons a Magyarország és a Skóciában élő magyar állampolgárok érdekeinek védelme és támogatása, valamint a Magyarország és az Egyesült Királyság közötti gazdasági, kulturális, kereskedelmi és tudományos kapcsolatok erősítése érdekében tett erőfeszítései elismeréseképpen kapta.

Szalay-Bobrovniczky nagykövet beszédében kiemelte, hogy Norman Irons munkásságát kiemelkedő hatékonyság és szakszerűség jellemezte, miközben empátiával közeledett a segítségére szoruló magyar állampolgárok felé. Irons úr emellett Magyarország érdekében folyamatosan hasznosította politikai és gazdasági szereplőkkel, a művészetek, akadémia és vallási élet képviselőivel ápolt kitűnő kapcsolatait.

Válaszbeszédében Norman Irons hangsúlyozta, hogy különös öröm és kitüntetés volt számára, hogy magyarokkal dolgozhatott és munkássága során igyekezett a magyar állampolgárok jóléte érdekében tevékenykedni.

A londoni magyar nagykövetség részvétele az Open House London 2018 rendezvénysorozatban nagy sikerrel zárult. A látogatók lelkesen csodálták a nagykövetség épületének építészeti és belsőépítészeti értékeit és szívesen fogadták a megszervezett programokat.

A londoni magyar nagykövetség először nyitotta meg kapuit az Open House London rendezvénysorozat keretében 2018 szeptember 22-23-án. Közel 500 főt vett részt a szervezett túrákon és programokon. A látogatók hálásan fogadták a diplomaták munkájának bemutatását Margitay-Becht Beátától, a nagykövet helyettesétől, valamint Helen Bampton és Karen Sumner brit lakberendezők részletes tájékoztatását a közelmúltban befejezett felújításról az első napon. A rendezvény második, a Hungarikumokat fókuszba helyező napján pedig örömmel vették a Hunique Dance Ensemble hagyományőrző tánccsoport zenés-táncos előadását és az Agrárminisztérium felajánlásával magyar ételekből összeállított kóstolót. Maróti Dénes magyar festőművész kiállítása, a FIFA Puskás díj replikája és a magyar innovációkat, köztük a Rubik kockát és a gömböcöt bemutató stand is nagy népszerűségnek örvendett.

A kétnapos rendezvény során a hétvégi magyar iskolákban oktató pedagógusok szakmai továbbképzésben vettek részt.

Szalay-Bobrovniczky Kristóf nagykövet nyitotta meg az Egyesült Királyságban magyar nyelvet tanító hétvégi iskolák számára rendezett konferenciát. A nagykövetség, a Magyar Kulturális Intézet és a MAOSZ (Magyarok Angliai Országos Szövetsége) által közösen szervezett kétnapos rendezvény lehetőséget biztosított arra, hogy szakmai továbbképzésben részesüljenek mind szakértők, mind saját társaik által az oktatás módszertanát, irányítást, valamint a szülő-tanár/gyerek-tanár kapcsolatokat illetően. A nagykövet elismerését fejezte ki a tanárok elhivatottsága iránt, akik időt és energiát nem kímélve járulnak hozzá a magyar nyelv és kultúra ápolásához, így magához a magyar nemzet fennmaradásához.

Alun Davies-t Magyar Köztársasági Érdemrenddel tüntette ki Szalay-Bobrovniczky Kristóf nagykövet wales-i látogatása során, ahol emellett számos elöljáróval és üzletemberrel találkozott.

Szalay-Bobrovniczky Kristóf nagykövet 2018. november 22-23-án immáron harmadik alkalommal tett hivatalos látogatást Wales-be. Az utazás legfontosabb eseményeként Magyar Köztársasági Érdemrenddel tüntette ki Alun Davies-t, aki Magyarország wales-i tiszteletbeli konzuljaként hosszantartó tevékenységéért, Morfudd Meredith, Őfelsége South Glamorgan hadnagya jelenlétében kapta az elismerést.

Ott-tartózkodása alatt a nagykövet Paul Davies-szel, a Walesi Konzervatívok vezetőjével, Dianne Rees főpolgármesterrel, valamint a régió számos közösségi vezetőjével és üzletemberével találkozott. Az esemény végén meglátogatta a Cardiffi Egyetemet is, ahol Kevin Morgan professzorral, a külkapcsolatfejlesztésért felelős dékánnal, valamint Matthew Turnerrel, újonnan felállított National Software Academy munkatársával folytatott megbeszélést. Szalay-Bobrovniczky Kristóf a gazdasági, politikatudományi és újságíró szakok végzős hallgatóinak tartott előadással zárta hivatalos útját.

Szijjártó Péter Jeremy Hunt meghívására érkezett a dél-angliai településre, a megbeszélések homlokterében a biztonságpolitika jelenlegi kihívásai álltak.

A külgazdasági és külügyminiszter a visegrádi országok, valamint Szlovénia, Bulgária, Horvátország és Románia külügyi vezetőinek informális megbeszélésén vett részt brit kollégája, Jeremy Hunt meghívására a brit külügyminisztérium Délkelet-Angliában, Cheveningben lévő rezidenciáján.
 

Szijjártó Péter a rendezvény helyszínén az MTI-nek elmondta: a térség olyan Brexit-megállapodás elérését várja el az EU-tól, amelyet mindkét érintett fél tisztességesnek ismerhet el.

Hozzátette: e megállapodás elmaradása durván sértené Közép-Európa érdekeit, mivel a régió nagyon komoly kereskedelmi forgalmat bonyolít le az Egyesült Királysággal, a térség gazdaságaiban igen jelentősek a brit befektetések, ráadásul a közép-európai országokból több millióan élnek, dolgoznak tanulnak az Egyesült Királyságban, és az ő jogosultságaikat is garantálni kell.

Fotó: FCO

Az új külképviseletek megnyitása mellett Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter politikusokkal és üzleti szereplőkkel is találkozott.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Manchesterben felavatta az főkonzulátust, Edinburgh-ban pedig az alkonzulátust az egynapos egyesült királyságbeli látogatása során 2018 december 13-án. Emellett találkozott az észak-angliai város és a skót főváros polgármestereivel, June Hitchennel és Frank Ross-szal, valamint tárgyalásokat folytatott a skót külügyminiszterrel, Fiona Hysloppal is. Gaydonban a miniszter a Jaguar Land Rover igazgatóival tárgyalt a budapesti mérnöki fejlesztési központ kapcsán. Látogatása során a Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztjével tüntette ki Zsigmond András egykori liverpooli tiszteletbeli konzult, az Észak-Angliában élő magyarok érdekében kifejtett mintegy 25 éves tevékenységének elismeréseként.

A pénzügyekért felelős államtitkár fontos látogatást tett a szigetország fővárosában, ahol a brit Pénzügyminisztérium miniszterhelyettese mellett az Egyesült Királyság gazdasági életének jelentős képviselőivel is találkozott. 

Gion Gábor pénzügyekért felelős államtitkár hivatalos látogatáson vett részt Londonban, ahol kétoldalú tárgyalásokat folytatott brit kollégájával, John Glennel, a Pénzügyminisztérium gazdasági államtitkárával.

A Brexit folyamattal és a szektor jövőjével kapcsolatosan Gion Gábor szintén izgalmas megbeszéléseket folytatott a pénzügyi szolgáltató szektor képviselőivel a City of London Corporation intézményében, ahogy a UK Finance és a The CityUK szervezetekkel is. Az államtitkár továbbá részt vett egy, a brit és nemzetközi bankok képviselőivel folytatott munkaebéden, és ellátogatott a legrangosabb hitelminősítő intézetek irodáiba is. 

Takács Szabolcs, a Miniszterelnökség európai uniós politikák kialakításáért és koordinációjáért felelős államtitkára többnapos látogatást tett az Egyesült Királyságban, melynek legfőbb részeként több brit nagyvárosban lakossági tájékoztató fórumot tartott a Brexit kilépési folyamat utáni helyzetről. 

Az államtitkár először Londonban, majd az ezt követő két napon Edinburgh-ban, Manchesterben és Chesterben tartott tájékoztató fórumot az Európai Bizottság által szerződtetett brit jogi szakértő bevonásával. Ezzel kapcsolatosan Takács Szabolcs elmondta, hogy az Egyesült Királyságban élő magyarok szerzett jogainak védelme a legfontosabb, és bár üdvözli a brit kormány jelzését, hogy a megegyezés nélküli uniós kilépés esetén is garantálják a magyarok jogait, Magyarország a rendezett kilépésben érdekelt. 

Az államtitkár emellett több március 15-ei nemzeti ünnepi megemlékezésen is részt vett a szigetországban – így Londonban, Manchesterben és Chesterben –, illetve magas rangú brit politikusokkal, elemzőkkel és kutatóintézetek vezetőivel is tárgyalt. Találkozott többek között Rt Hon Sir Alan Duncan európai ügyekért felelős államtitkárral, akivel a kétoldalú kapcsolatokról tárgyaltak, továbbá Lord Callanan DExEU államtitkárral, illetve Bob Neill képviselővel, az Összparlamenti Magyar Baráti Tagozat elnökével is. A korábbi EU biztos Lord Hillel és az Európai Reformért Központ igazgatójával, Charles Granttel pedig olyan témákat érintettek, mint a Brexit-tárgyalások, az EP-választás és a migráció. 

Edinburgh-ban Takács Szabolcs Ben MacPherson EU-ügyekért és bevándorlásért felelős skót tartományi államtitkárral, valamint a Skóciáért felelős brit miniszter skóciai irodájának vezetőjével, Gillian McGregorral találkozott.

Londoni tartózkodása során a miniszterhelyettes még egy University College London által szervezett vitán is részt vett az EU reformjával kapcsolatosan, interjút adott a Sky News televíziónak, Manchesterben pedig a Kossuth emléktáblát is megkoszorúzta. 

A nagykövetség vendégül látta a londoni IFE és Pro2Pac rendezvényre a HGC Akadémia külön tanulmányútja keretében érkező 25 fős üzleti delegációt. A delegáció számára Gyenes Mónika (Best of Hungary) és Spiczmüller Bence külgazdasági attasé külön előadást is tartottak a brit piaci helyzetről és üzleti lehetőségekről.

Szalay-Bobrovniczky Kristóf nagykövetet Tim Bowles, West England Együttes Régió polgármestere fogadta Bristolban. Az INPUT startup fejlesztési program képviselőivel kiegészült magyar delegáció sikeres megbeszéléseket folytatott a Business West (bristoli kereskedelmi kamara) és a helyi gazdaság főbb képviselőivel a jövőbeli innovációs együttműködések feltérképezése céljából. 

Kovács Zoltán, a Miniszterelnöki Kabinetiroda nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkára, illetve a 2021-es Vadászati Világkiállítás kormánybiztosa Londonba látogatott.

A kormánybiztos látogatásának célja a 2021-es vadászati világkiállítás promótálása és tapasztalatcsere volt a lehetséges partnerekkel a British Association for Shooting and Conservation, a Countryside Alliance, a Vadászati Összpárti Parlamenti Csoport, a Game & Wildlife Conservation Trust and the British Shooting Show vezetőinek körében. Az államtitkár emellett interjút adott a Sky News csatorna All Out Politics című műsorának, ismertetve a magyar kormány migrációval és EP-választásokkal kapcsolatos politikáját, kiemelve a „Hungary Helps” programját, amelynek keretében a magyar kormány támogatásban részesít üldöztetésnek kitett külföldi keresztény közösségeket. Kovács Zoltán a londoni magyar nagykövetségen újságíróknak és elemzőknek tartott tájékoztatóján beszélt továbbá a Brexitről,  az EP-választásokról, valamint a közelmúltbéli magyarországi politikai és gazdasági fejleményekről, beleértve a kormány családpolitikai akciótervét.